Héber betűk rejtelmei
A zsidó közösségekben a biblia betűit, a héber betűket napjainkig használják. A héber betűt tisztelet övezi, szigorú előírások határozzák meg írását és olvasását is. A zsidó hagyományok, vallásos szokások bemutatása és lényegük megértetése a judaizmus alapjainak átadását jelentheti. A héber betűk az azokat nem ismerők számára rejtélyesnek, titokzatosnak tűnhetnek, megfejtésük, elolvasásuk misztikus tartalommal telítődhet. A héber betűk, a héber iratok érdekes kultúrtörténeti aspektusainak megismerése kulcs lehet a zsidó közösség megismeréséhez, s ezáltal az előítéletek egy részének feloldásához. A héber betűk vizuális képe teljes hiányzik a magyarországi kulturális kánonból, annak ellenére, hogy 1945 előtt virágzó zsidó közösség élt Magyarországon, melynek mindennapi éltében ezek a betűk alapvető fontosságúak voltak.
A Magyar Zsidó Levéltár oktatási programja ezt a hiányt szeretné könnyen befogadható, sok játékos elemmel bővített foglalkozásain mérsékelni.
A foglalkozásokon eredeti levéltári dokumentumokat használunk; melyek egy részét eredeti valóságukban, az érzékenyebb, sérülékeny darabokat pedig projektoros vetítéssel mutatjuk be. A dokumentumokat mindig tágabb társadalomtörténeti kontextusukkal együtt ismertetjük, hogy az iratok megtekintésén és megismerésén keresztül a zsidó kultúra és közösség legalapvetőbb jellemzői is megismerhetőek legyenek.
A foglalkozásokon az alábbi ismereteket szeretnénk eredeti iratok, könyvek és dokumentumok bemutatásával megismertetni.
1. A héber betűk általában – vizuális áttekintés
2. Az írás folyamatának rituális szentsége a tradicionális közösségekben, a kóser tinta, a rituálisan előkészített pergamen jellegzetességei. A tóramásoló és az írnok feladatai a tradicionális közösségekben.
3. A héber betűk jellegzetességei, a betűk számértéke, és így a dátumírás változatai. A kronosztikon.
4. A héber betűkkel írt egyéb (nem héber) nyelvek. Néhány magyarországi város nevének kisilabizálása a jegyzőkönyvekből.
5. A betűknek tulajdonított mágikus hatalom, a betűk számértékén alapuló misztikus számítások. Amulettek és jellegzetességeik, a népi kultúra közös elemei a zsidó és a nem zsidó közösségekben.
6. A héber betűk oktatása a hagyományos zsidó életben. Néhány régi kalligráfiai feladatlap kitöltése.
7. A zsidó közösségek hagyományos iratai, dokumentumai. Itt: a könyvek „hátulról” nyílnak, az írás iránya jobbról balra halad. Fordítottan járó óra – pontos idő? Családi iratok, házasságlevél, válólevél, halotti emléklapok, közösségi jegyzőkönyvek, feljegyzések.
8. A nem zsidó társadalom képe a héber betűkről, a cenzúra intézménye, előítéletek a héber betűs dokumentumok körül. Korai félrefordítások, ugyanakkor a bibliai héber fontossága a reformáció kora után, Misztótfalusi Kis Miklós héber betűmintái, teológusok héber jegyzetei.
9. A héber betűk ma: reklámfeliratok, modern héber tipográfia. Óra végi feladatként sok játék a megismert betűkkel, a diákok nevének leírása, betűkirakó, a számértéken alapuló (gemátria) játékok. Hanukkai játék a trenderli, amely egy héber betűs pörgettyű – az óra során előkerül, megismerjük az alapvető szabályait.
Otthonra, feldolgozó órára adható játékok, feladatlapok:
angol nyelven, de héber betűkkel írt ajándékkísérő cédula
Coca Cola héber betűs reklámja
feladatlap városnevek, dátumok feloldásával, betű kiegészítővel.
A programcsomagot felső tagozatos (10–14 éves), gimnazista (14–18), valamit egyetemista csoportoknak is ajánljuk, időtartama 90 perc, melyben több, játékokkal (kisebbeknek mozgásos feladatokkal is) összekötött blokk szerepel.
A foglalkozásokat a Magyar Zsidó Levéltár előterében, a Dohány utcai zsinagóga terében tartjuk. Ez amellett, hogy érdekes, ismeretlen helyszín, közvetlen „betűélményt” is jelent, a zsinagóga külső és belső feliratainak, építészeti jellegzetességeinek megtekintésével.
A közoktatásban részt vevő, pedagógussal érkező csoportoknak javasoljuk, hogy a foglalkozás előtt és után 1–1 órát szánjanak a felkészülésre, illetve a hallottak feldolgozására.
Mivel a foglalkozásokon bemutatott ismeretek teljességgel hiányoznak a magyar kulturális kánonból, ezért javasoljuk, hogy a bevezető órán ismerkedjenek meg a lakóhelyükön élt/élő zsidó közösség történetével, egy–egy szabadon választott ünnepével. Ismételjék át a Bibliáról, az ókori Izraelről, az első föníciai abc–ről tanultakat.
Tankönyv: Toronyi Zsuzsanna: Zsidó társadalomismeret. Budapest: Körtánc Alapítvány, 1997.
A foglalkozást követő feldolgozáshoz a levéltár feladatlapot ad, melynek feldolgozáshoz:
Dávid Gábor, Toronyi Zsuzsanna: Segédlet a héber iratok kezeléséhez. Budapest, 2007.
A Magyar Zsidó Levéltár oktatási programja ezt a hiányt szeretné könnyen befogadható, sok játékos elemmel bővített foglalkozásain mérsékelni.
A foglalkozásokon eredeti levéltári dokumentumokat használunk; melyek egy részét eredeti valóságukban, az érzékenyebb, sérülékeny darabokat pedig projektoros vetítéssel mutatjuk be. A dokumentumokat mindig tágabb társadalomtörténeti kontextusukkal együtt ismertetjük, hogy az iratok megtekintésén és megismerésén keresztül a zsidó kultúra és közösség legalapvetőbb jellemzői is megismerhetőek legyenek.
A foglalkozásokon az alábbi ismereteket szeretnénk eredeti iratok, könyvek és dokumentumok bemutatásával megismertetni.
1. A héber betűk általában – vizuális áttekintés
2. Az írás folyamatának rituális szentsége a tradicionális közösségekben, a kóser tinta, a rituálisan előkészített pergamen jellegzetességei. A tóramásoló és az írnok feladatai a tradicionális közösségekben.
3. A héber betűk jellegzetességei, a betűk számértéke, és így a dátumírás változatai. A kronosztikon.
4. A héber betűkkel írt egyéb (nem héber) nyelvek. Néhány magyarországi város nevének kisilabizálása a jegyzőkönyvekből.
5. A betűknek tulajdonított mágikus hatalom, a betűk számértékén alapuló misztikus számítások. Amulettek és jellegzetességeik, a népi kultúra közös elemei a zsidó és a nem zsidó közösségekben.
6. A héber betűk oktatása a hagyományos zsidó életben. Néhány régi kalligráfiai feladatlap kitöltése.
7. A zsidó közösségek hagyományos iratai, dokumentumai. Itt: a könyvek „hátulról” nyílnak, az írás iránya jobbról balra halad. Fordítottan járó óra – pontos idő? Családi iratok, házasságlevél, válólevél, halotti emléklapok, közösségi jegyzőkönyvek, feljegyzések.
8. A nem zsidó társadalom képe a héber betűkről, a cenzúra intézménye, előítéletek a héber betűs dokumentumok körül. Korai félrefordítások, ugyanakkor a bibliai héber fontossága a reformáció kora után, Misztótfalusi Kis Miklós héber betűmintái, teológusok héber jegyzetei.
9. A héber betűk ma: reklámfeliratok, modern héber tipográfia. Óra végi feladatként sok játék a megismert betűkkel, a diákok nevének leírása, betűkirakó, a számértéken alapuló (gemátria) játékok. Hanukkai játék a trenderli, amely egy héber betűs pörgettyű – az óra során előkerül, megismerjük az alapvető szabályait.
Otthonra, feldolgozó órára adható játékok, feladatlapok:
angol nyelven, de héber betűkkel írt ajándékkísérő cédula
Coca Cola héber betűs reklámja
feladatlap városnevek, dátumok feloldásával, betű kiegészítővel.
A programcsomagot felső tagozatos (10–14 éves), gimnazista (14–18), valamit egyetemista csoportoknak is ajánljuk, időtartama 90 perc, melyben több, játékokkal (kisebbeknek mozgásos feladatokkal is) összekötött blokk szerepel.
A foglalkozásokat a Magyar Zsidó Levéltár előterében, a Dohány utcai zsinagóga terében tartjuk. Ez amellett, hogy érdekes, ismeretlen helyszín, közvetlen „betűélményt” is jelent, a zsinagóga külső és belső feliratainak, építészeti jellegzetességeinek megtekintésével.
A közoktatásban részt vevő, pedagógussal érkező csoportoknak javasoljuk, hogy a foglalkozás előtt és után 1–1 órát szánjanak a felkészülésre, illetve a hallottak feldolgozására.
Mivel a foglalkozásokon bemutatott ismeretek teljességgel hiányoznak a magyar kulturális kánonból, ezért javasoljuk, hogy a bevezető órán ismerkedjenek meg a lakóhelyükön élt/élő zsidó közösség történetével, egy–egy szabadon választott ünnepével. Ismételjék át a Bibliáról, az ókori Izraelről, az első föníciai abc–ről tanultakat.
Tankönyv: Toronyi Zsuzsanna: Zsidó társadalomismeret. Budapest: Körtánc Alapítvány, 1997.
A foglalkozást követő feldolgozáshoz a levéltár feladatlapot ad, melynek feldolgozáshoz:
Dávid Gábor, Toronyi Zsuzsanna: Segédlet a héber iratok kezeléséhez. Budapest, 2007.